Közös sikítással is tiltakoztak a nők elleni erőszak és az intézményi védelem hiányosságai miatt a budapesti Kossuth téren 2026. október 30-án, pénteken. Szervezőik az isztambuli egyezmény ratifikálását, hatékonyabb áldozatvédelmet és a női önrendelkezés tiszteletben tartását követelték a kormánytól, majd felolvasták a magyar nők tizenkét pontját.
Kék harisnyával és személyes történetekkel tiltakoztak
Fekete kabátos női önkéntesek vegyültek el a demonstrálók között, ruhájukra pedig a résztvevők bántó, szexista mondatokat ragasztottak. Névtelenül is láthatóvá tették azokat a tapasztalatokat, amelyekről sokan korábban hallgattak: így állították fel a szexizmus élő emlékművét.
Csécsi Soma, a BRFK korábbi szóvivőjének ügyére utalt a megmozdulás elnevezése, a „Sikítozó kékharisnyák”. Eredetileg megbélyegző kifejezésből akartak a szervezők a női szolidaritás és a közös kiállás jelképét teremteni.
„Üzenjük meg Csécsi Somának, milyenek is azok a sikítozó kékharisnyák!” – hangzott el a színpadról. Válaszul a tömeg közös sikításba kezdett, majd a demonstráció végén ismét együtt kiáltottak fel a résztvevők.
Tizenkét követelés született a nők válaszaiból
Mintegy 1300 nő vett részt abban a kérdőíves folyamatban, amelyből összeállt a követeléslista. Tíz pontot előzetesen megfogalmaztak a szervezők, kettő pedig a beérkezett válaszok alapján került hozzájuk: a női egészség, valamint a menstruációs és fogamzásgátlási szegénység ügye.
[ ]
Biztonságot, működő távoltartást, igazságos rendőrségi, bírósági és családjogi eljárásokat várnak az államtól. Emellett egyenlő munkáért egyenlő bért, méltó szülészeti ellátást, korszerű szexuális nevelést és a megalázó közbeszéddel szembeni fellépést sürgetnek.
Önálló követelésként jelent meg a munka és a családi élet összeegyeztethetősége, a gondoskodási feladatok igazságosabb megosztása, valamint a nők érdemi bevonása a döntéshozatalba. Rugalmas munkalehetőségeket, több bölcsődei és óvodai férőhelyet, illetve a rászorulóknak ingyenesen hozzáférhető menstruációs és fogamzásgátló eszközöket is kérnek.
Mindezek a tüntetők követelései: a felsorolás nem elfogadott kormányzati intézkedéseket ismertetett.
Önrendelkezést és segítséget kértek a kiszolgáltatott helyzetekben
Murinai Angéla író, a demonstráció egyik szervezője a gyermekvállalásról szóló döntés szabadságát hangsúlyozta. Szerinte az egészségügyi ellátás feladata a megfelelő tájékoztatás és az emberséges segítségnyújtás, nem pedig a bűntudatkeltés.
Külön követelte a szívhangrendelet eltörlését, és beszédében Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert is megszólította. Álláspontja szerint az orvosok és gyógyszerészek személyes meggyőződése nem akadályozhatja a hozzájuk forduló nők ellátását.
Újvári Bianka gyermekjogi aktivista a menedékhelyek szerinte elégtelen kapacitásáról és a segítő szakemberek túlterheltségéről beszélt. Görög Zita pedig azt kifogásolta, amikor a kapcsolattartási eljárások során szerinte nem kap megfelelő súlyt a gyermek és a bántalmazott szülő biztonsága.
Kedveld Te is
Férfi felszólalók is a személyes felelősséget hangsúlyozták
Sarkadi Bálint klinikai szakpszichológus apaként és szakemberként beszélt a családban továbbadott viselkedési mintákról. Úgy fogalmazott, a korábban elszenvedett bántalmazás segíthet megérteni valakinek a viselkedését, de nem menti fel a felelősség alól.
„Lehetünk az a generáció, amelyik másképp csinálja” – mondta. Véleménye szerint a gyerekeknek a szülők mindennapi viselkedése mutatja meg, hogyan lehet tisztelettel vitázni, bocsánatot kérni és elfogadni a másik határait.
Szűcs Gergely kommunikációs tréner önvizsgálatot és együttműködést kért a férfiaktól. Arra biztatta őket, hogy hallgassák meg a nőket, vegyék komolyan a tapasztalataikat, és saját határátlépéseikkel is nézzenek szembe.
Huszonhétezernél több aláírás után a kormánytól várnak lépést
Október 11-én magyar női lapok közös kampányt indítottak az isztambuli egyezmény ratifikálásáért. Hajnal Edina nőjogi szakértő a demonstráción arról számolt be, hogy a Murinai Angélával indított petíciójukat már több mint 27 ezren írták alá.
Magyarország 2014-ben aláírta az egyezményt, ratifikálására azonban a beszámoló szerint továbbra sem került sor. Lényege az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és támogatása, az elkövetők felelősségre vonása, valamint az érintett intézmények összehangolt működése.
Hajnal Edina a kormány korábbi ígéretét kérte számon: „Azt ígérték nekünk, hogy egy emberséges Magyarországot építenek. Emberséges ország pedig nincs a nők és a gyermekek biztonsága nélkül” – mondta. Hozzátette, hogy most a kormányon a sor, a szervezők pedig nem engedik el az ügyet.
Kapcsolódó cikkünk
Tegnap este ellepték az emberek a Kossuth teret – Utcára vonultak Budapesten, miután…Döbbenet ami történik
Sikítással üzentek a Parlament előtt: tizenkét pontban követelnek valódi védelmet a nőknek
Comments